Tragédiák tükrében a rendezvénybiztonság

Tíz éve történt a West-Balkán baleset

2011. január 15-e, szombat igazi fekete nap a budapesti szórakozóhelyek történetében. A Nyugati téri egykori Skála Metró áruház épületében található klub falai között három fiatal életét követelő szerencsétlenség új korszakot nyitott a rendezvény biztonság területén. Rámutatott, hogy a biztonsági terv több, mint egy kötelező dokumentum, és hogy a rendezvényszervezők és a biztonsági vezetők felelőssége jóval komolyabb, mint elsőre gondolnánk.

Tíz éve hatalmas port kavart a hírekben a West Balkán nevű szórakozóhelyen történt baleset, amikor is számos kockázati tényező egybeesésének köszönhetően végzetes tragédiába fulladt egy önfeledtnek induló éjszakai kiruccanás három fiatal lány számára, további tizennégy résztvevő megsérült, az áldozatok életkora 17 és 24 év között volt.  A halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének vádjával végül négy ember állt 2011.november 8.-án bíróság elé; a West Balkán Kft. egyik ügyvezetője, a „Noise Night Life”-bulik főszervezője, a DieselMusic 2010 Kft. nevében eljáró rendezvényszervező, valamint a biztonságért felelős cég illetékes biztonsági vezetője. Az ügyészség szerint lényegében egyet sem tartottak be a tevékenységükre vonatkozó jogszabályok és előírások közül.

(*forrás: Wikipedia)

A tragédiát lényegében az okozta, hogy a helyszínre a biztonságos kiürítéshez megállapított maximális befogadóképesség (1500 fő) nagyjából kétszeresét engedték be. A kapunyitás a meghirdetetthez képest késett, a résztvevők az utcán türelmetlenül várakoztak a bejutásra. A több szinten elterülő rendezvényhelyszínt mindössze egy szűk lépcsőházon keresztül lehetett megközelíteni, ahol az alsóbb szinteken fokozatosan feltorlódott a tömeg. Mindeközben a szervezők felgyorsították a beléptetést, így a bejárat felől még több résztvevő áramlott befelé az egyetlen bejáraton. Ugyanekkor a felsőbb szinten a ruhatáraknál egy állítólagos késelés hírére (ami később valótlannak bizonyult) pánik tört ki és a fiatalok menekülni kezdtek a lépcsőházban lefelé, szemben a befelé áramló tömeggel. A három fiatal lány halálát fulladás okozta, lényegében összetaposták őket.

Az esetet követően született meg a kormány 23/2011. (III.8.) Korm rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről , melynek meglehetősen szigorú szabályain a szórakozóhely tulajdonosok és rendezvényszervezők közbenjárásának eredményeképpen a hatálybalépést követő pár napon belül már némileg enyhítettek. Ennek ellenére, ez a rendelet a mai napig fontos mérföldkőnek számít a rendezvénybiztonság tekintetében, hiszen például előírta a zárt térben 300, szabadtéren 1000 fő feletti rendezvények esetében a biztonsági terv készítésének kötelezettségét, valamint a korábbi ad hoc ellenőrzések helyett rendszeres (évente egyszer rendezvényen kívül, továbbá évi minimum két alkalommal rendezvények alatt tartandó) hatósági ellenőrzések bevezetését.

Sokszor sajnos ilyen és ehhez hasonló végzetes eseményekre van szükség ahhoz, hogy a szakma ráébredjen, a világ sokat változott és ehhez alkalmazkodni kell. Változnak a szórakozási szokások, ráadásul életkorra jellemző különbségek is megmutatkoznak annak függvényében, hogy például hogyan értesülnek az érdeklődők egy eseményről (gondoljunk a közösségi médiában meghirdetett események iránt érdeklődők és az eseményen valóban részt venni szándékozók számának megbecsülhetetlen összefüggésére egy esetleg látogatószám tervezés esetén).

Már régen nem azokat az időket éljük, amikor a rendezvény biztonság csak egy utolsó kötelező függelék volt a rendezvényszervező feladatai között, olyan kockázatok felfedésére ami miatt valójában csak a biztonsági vezetőnek voltak álmatlan éjszakái.

Manapság már nemcsak a biztonsági szakemberek és a rendezvényszervezők, hanem szinte mindannyiunk számára világossá vált, hogy a rendezvénybiztonság kritikus és elemi része egy sikeres tömegrendezvénynek függetlenül attól, hogy milyen eseményről van szó. Egy olyan világban, amikor a biztonságunkat fenyegető kockázati tényezők az átlagember számára is egyre inkább nyilvánvalóvá váltak, a szervezők számára elengedhetetlen, hogy az események szervezése során egy szakmai szempontból körültekintően összeállított, kockázatelemzésen alapuló részletes biztonsági tervvel garantálják, hogy a résztvevőknek csak arra legyen gondjuk, hogy önfeledten élvezzék a rendezvényt. A rendezvénybiztonság, mint szakma egy néhai adminisztratív kötelezettségből mára olyan kulcsterületté nőtte ki magát, ami egy rendezvény sikerének kiemelt eszköze.

Mondani sem kell, hogy egy szakmailag megalapozott biztonsági terv pénzbe kerül, melyre a rendezvény költségvetésében egy maghatározott összeggel bizony számolni kell. Költséget csökkenteni sokféleképpen lehet, ám vannak területek ahol nem engedhetünk a csábításnak, különösképpen, ha emberi életek védelméről van szó. Pontosan az ilyen sajnálatos tragédiák, mint a West Balkán esete a bizonyíték arra, hogy a spórolás nem mindig kifizetődő magatartás. Vakon bízni abban, hogy majd minden rendben lesz, nem merül majd fel váratlan esemény, nem kerül hiba a gépezetbe, egyszerűen felelőtlen gondolkodásra vall, amit rendezvényszervezőként nem engedhetünk meg magunknak.

Elgondolkoztál a fenti sorok alapján? Tanácsra van szükséged a rendezvényed szervezésével kapcsolatban, beláttad, hogy biztonsági terv nélkül nem indulhatsz neki az eseményed megtervezéséhez, de ölteted sincs, hogyan kezdjél hozzá? Keress minket bizalommal, segítünk!

Leave a Comment

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük